Tegnap este csajoztunk Zsanikámmal meg Anikómmal. Gyerekek, rég
röhögtem ilyen jót! Komolyan mondom, szinte vérfrissítés volt.
Intravénásan kaptam a barátokat:) Kajáltunk, desszerteztünk, röhögtünk,
dumáltunk, röhögtünk,pletykáltunk, világmegváltottunk. Isteni volt.
Olyanok ők nekem, mintha mindig is itt lennének mellettem. Ritkán
találkozunk, de mégis tudjuk folytatnia beszélgetéseinket. Befejezzük
egymás mondatát, megértjük a másikat, tanácsot adunk, együttérzünk.
Nagyon nagy szükségem volt most rájuk.
Istvánom addig Mancussal keresztapuzott meg Nikizett. Mikor
végeztünk, felmentünk értük. A bejárati ajtóban kétfelől megtámasztottuk
Anikót, mintha be lenne alkoholizálva. (pedig egy kortyot sem
ittunk,kocsival voltam). Jól sikerült, egyikünk sem tudott a lábán
megállni a röhögés miatt. Iszonyúan jó volt! Hát még látni Szabi
arcát...:)
Amúgy jó volt kipanaszkodnom magam az előző posztban, mintha
megjavult volna egy kicsikét.Komolyan, sokkal jobb a helyzet.Remélem,
most nem szóltam el...
Holnap fogorvos Istvánomnak. Szegénykém annyira retteg... ha tudnék,cserélnék vele.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése