Agyalásból ötös

Ugyebár ott fejeztem be, hogy dolgozó nő lettem. Hétfőn-kedden nagyon szar napunk volt, alig volt valaki, így pedig betanulnom-gyakorolnom  nagyon nem lehet ugyebár. Ráadásul a fél hatos zárás helyett valahogy mindig hatkor zártunk. Ráadásul István is szólt hétfőn délután,hogy nem ér haza időben, keressek valakit,aki  Zizit hazaviszi.Így megint a csoporttárs anyukára,barátnőmre,Henire hárult a feladat.No komment. Szerdán napközben hívott Heni, hogy szájfertőzés járvány van az oviban, majd ha megy István a gyerekért,nézzük át Őt is. Ákost már nem is vitte aznap, beteg lett természetesen. István elhozta-átnézte, semmit nem látott rajta. Én hazamentem, fél hétre otthon is voltam, nem láttam semmit. Este nyolckor viszont Manci már matatott a szájában, fájt a nyelve. Hólyag rajta. Fasza. Reggelre telis-tele volt a szája, sírt, fájt neki, nem evett és nem is ivott 3 napig...Csütörtök reggel dokinénis telefonos konzultálás, kiváltottuk a szájfertőtlenítőt, én meg elmentem dolgozni. Szinte az egész napot végig bőgtük, én melóban, Manci otthon. Könnyebbség, hogy István szabit vett ki, otthon volt vele. De akkor is. NAgyon fájt a szívem...Munka után haza, babáztam, pótoltam az elveszett öleléseket. Az sem sokat javított a tudaton, hogy hétfőtől Zita minden éjjel felsírt, volt,hogy órákat ültem mellette,míg aludt,fogtam közben a kezét.Szombaton aztán jött a fekete leves. A bejelentett munka csak novembertől lenne.Csak és kizárólag két hónapos szerződéssel,amit kéthavonta meghosszabbítanak (ha akarnak). A suliba nem engednek el, csak két hetente egyszer, gyakorlatra egyáltalán nem mehetek. JA és ami a legjobb,hogy decemberben hétfőtől vasárnapig reggel nyolctól estig melóznánk...
Úgyhogy hétvégén meghánytuk-vetettük a dolgokat, és hétfőn felmondtam. Nekünk ez így nem éri meg. Istvánom egy angyal, azt mondta, hogy ennyire azért nem vagyunk rászorulva a munkára.Úgyhogy újfent itthon vagyok (többé-kevésbé). A legjobb, hogy azóta alszik Mancika éjszaka!!!
Azóta suli ezerrel, december 14-én szakmunkás vizsga, még 60 tételt kell kidolgoznom-megtanulnom. Pluszban gyakorlatra járok, Zita ovijába, a kiscsoportosokhoz. Imádom!!!A meló az kemény, de minden percét szeretem.Első nap le akart szakadni a derekam, a sok kis törpét etetni, lehajolni,öltöztetni...de mindent megér!!!Mancival nem sokat találkoztam, első nap ugrott be a csoportomba egy puszira,amikor kinn voltak, meg én néztem meg,amikor elaludt.Háromkor végeztem,mentem érte. Akkor feltűnt,hogy az egyik gyerek nagyon köhög, kettőnek meg földig lóg a t@knya...megfolytanám az ilyen szülőket....Na szó mi szó, csütörtök reggelre már Zita is köhögött, otthon hagytam mamival, mire hazaértem, már folyt az orra, lázas volt....Újabb antibigyós kezeléssel indítjuk az évet...

Húzós napok után...

talán még húzósabbak :) No de mit számít, ha végre dolgozhatok, hozzájárulhatok a családi kasszához, hogy végre nem érzem haszontalan otthon lébecolósnak magam.
Az egész nyáron kezdődött, amikor le kellett mennem az Euronicsba, Istvánomnak elhozni valami cetlit. (Hozzáteszem, hogy a tulaj-főnök, Istvánnak barátja). Akkor beszéltem Gáborral, hogy nincs-e véletlenül munkája.Akkor derült ki, hogy előtte való héten vettek fel a mellette levő bútorboltba eladót...Sajnálta Gábor, hogy nem szóltam neki hamarabb, de hát ez van. Mikor mentem hazafelé, le kellett állnom a kocsival, mert sírtam. Nagyon rosszul esett valami miatt...
Azóta már voltam Miskolcon is, de oda családi kupaktanács után nem mentem vissza. Most pedig benzinkút.
2 próba napon vagyok túl, sikeresen. Rögtön első nap pár órája után már kasszát kaptam, illetve az eladásaim is hozták a napi normát ( Meg van szabva, mennyi rágót és shelles ajándékot KELL egy nap eladni.Sokat...)  Pénteken már 8 órát dolgoztam, és keddre és szerdára már beírtak 12 órázni is. (Sok, de ez van). Péntek este, holt fáradtan (8 óra alatt egy percet sem ültem, és kajálni sem volt idő)értem haza, alig vártam, hogy magamhoz ölelhessem Mancit, akit nem én hoztam haza...Beszélgettünk, tervezgettük a jövőt, hogy ki-mikor hozza majd el Zitát oviból, mivel én 6tól 6ig fogok melózni.Na meg mellette szombatonként a suli.
Ekkor csöng a telefon. István megnézi a kijelzőt, somolyogva felveszi. Beszél pár szót az illetővel, majd átadja nekem...
Gábor volt. Elmegy tőlük egy csaj a boltból. Hitel ügyintézőnek és eladónak szeretne engem oda!!!! ÉSSSSSSSSSS! Már hétfőn kezdek!!!!
Sell kutas főnököt még este megkerestem, sajnálja nagyon, mert nagyon ügyes voltam, de természetesen megérti. Sőt, azt mondta, hogy ha valamikor máskor munkát keresek, vagy ez nem jön össze, akkor bármikor rögtön visszavesz :) Nagyon jól esett,amit mondott !
Azóta csak jár a fejünk, mi és hogy legyen. Zitát reggel én vinném, majd elmennék dolgozni.(9-5ig)István elhozná oviból 4kor, ha még van címe, akkor felvinné mamámhoz, ha nincs, akkor mennének haza. Ha nem ér el oviba, akkor nagymamám vagy valamelyik ovis csapattárs hozná haza. De erre még valami megoldást kell találnunk. Úgyhogy most tervezgetünk, na meg örülünk ezerrel :)