2010. október 6., szerda

Paramami visszatér

Pár hete egyik barátunk kislánya,aki még csak 8 hónapos, kórházba került. Ment a hasa. Pár napig Barcikán voltak,majd irány a miskolci fertőző, mert barcikának gőze sincs,mi a baja a gyereknek. Minden nap hívtam őket, próbáltam lelket önteni a paramami társamba. Több-kevesebb sikerrel. Miután másfél hét után kiengedték őket, én még napokig agyaltam rajta, illetve hálát adtam az égnek, hogy Zitának semmi baja nincs és nem is volt semmi komoly. Ha ez nem történik Kittivel, akkor valószínűleg nem fogom fel én sem tragikusan a dolgokat. De most eléggé szar. Ugyanis a szombati szalonnasütésen Mancinknak picit folyósabb macival volt tele a gatyája. Gondoltam a sok nasira, amit kapott. Másnap a szokásos déli adag rendben volt. De utána még délután kaptam öt meglepetés csomagot. Ekkor kezdett csomókban hullani a hajam. Védőnéni nyugtatgat telefonon,ne aggódjak, csak tuti gyomorrontás. Ok. Viszont nek ők fogják a síró gyereket a kezükben,miközben görcsöl a hasa és telepakolja a következő szagos pelust is. Estére rendeződik valamelyest a helyzet.Bár, gyatra anya vagyok, belátom. Mert amikor a gyerekem megevett egy kistányér gyenge csirkelevest krumplival és répával,de utána még csillogó bociszemmekkel könyörög, hogy ANYUCIKA,ZITA ÉHES!!!!! na akkor én adtam még neki vajaskenyeret is.Meg akár a csillagos eget is levesesfazékba raktam volna neki. Minden esetre másnap jobb a helyzet, kettő szagosnadrággal megúsztuk.Ekkor már én is reménykedtem,hogy csak gyomorrontás. Már a pocakja sem fájt, csak néha érkezett egy-egy erősebb férfiakat megszégyenítő puki. Egészen tegnapig. Amikor is szintén csak két szarosgatya volt, de a második már eléggé leveses állagú.Ja, meg reggel hatkor a kakaós ordítás helyett csak annyit hallottam: ANYUKA! KAKA !Ekkor döntöttem el, hogy reggel a gyógyszertárban veszek székletgyűjtő vödröt tartályt, és majd viszek a dokinéninknek vizsgálatra belőle. Igen ám, csak elfelejtettem, hogy Sajókazán vagyok. Itt nincs ilyesmi. Sőt, Smecta por sincs. De adtak volna az én gyönyörűséges majdnemkétévesemnek széntablettát. Anyádnak. Ja, olyan drága gyógyszert, miszerint Normaflore meg társai ne is gondoljak! Na, ezért is akarunk innen elköltözni... Beszéltem dokinénivel,aki ismét bebizonyította, hogy miért is nyerte el a bizalmamat. Azt mondta, ne hamarkodjak el semmit. Zita egy frankón erős, egészséges,stramm kiscsaj, aki összeszedett egy bacit, és így védekezik a szervezete. Mivel semmi más baja nincsen (hála istennek!!!),így várjunk még egy napot. Ha holnap is több szagos pelust kapok a megszokottnál,akkor pénteken randi nála, és majd jól kivizsgáljuk a kiscsajt. Maga meg anyuka ne aggódjon, mert Zitának tutira semmi baja nincsen, csak valami ellen védekezik a szervezete. De ha nem tudok megnyugodni,akkor nyugodtan menjek be hozzá, és személyesen is megnyugtat. Meg amúgy is, bármi kérdésem van, hívjam csak nyugodtan. A Normaflore-Smecta kúrát folytassam, és el ne felejtsem holnap este felhívni, hogy mi a helyzet. Ezután már tényleg megnyugodtam.(?????) Bementem barcikára, elköltöttem egy rahedli pénzt (gyógybogyók,pelus, popsitörlő, kence, plusz 6 halacska a kisbetegnek, mert az hozzáragadt a kekszekhez:)és hazajöttem. Most pedig imádkozom...
Nem én vertem meg, összeverekedett a babakonyhával:)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése