2 éves

"Egy homokszemben lásd meg a világot, egy vadvirágban a fénylő eget, egy órában az örökkévalóságot, s tartsd a tenyeredben a végtelent." Drága Kislányom! Nem találom a szavakat. Annyira elfutott ez az elmúlt 33 hónap. Szinte még csak most kaptunk téged erre a világra. Óvtalak, védtelek, hordoztalak 9 hónapon át,majd keservesen is, de megszülettél. Mára már nem arra emlékszem, hogy mennyire fájt, hanem arra, hogy milyen csodát éltünk át ott, mi hárman. Még látszott rajtad a fáradság, még törődött volt a pofid, mégis a világ legszebb kicsi lánya voltál, már akkor is. Azóta is, minden nap egy csoda veled. Nem győzzük csodálni az okosságodat, szépségedet, huncutságodat. Szeretünk téged mindenestől! Hálás vagyok Istennek, hogy téged küldött akkor hozzánk, bár azt nem tudom, hogy hogy bír meglenni a legjobb és legügyesebb angyalkája nélkül. Mert igaz a szó, hogy egy földre szállt angyal vagy. Apukád minden áldott nap fájlalja a reggeleket,amikor munkába kell mennie, mert egy egész nap nem láthat ilyenkor téged. Mégis, amikor egy húzós nap után hazajön, és elkezd veled fáradtan és éhesen játszani, akkor azt mondja, hogy egész nap erre a pillanatra várt, ez éltette. Te élteted Őt a nehéz napokon, Érted dolgozik és küzd minden egyes nap. De nem titok, hogy nagyon megéri. Isteni finom csókokat és öleléseket kap minden nap,amikor hazaér. Én pedig köszönöm, hogy az anyukád lehetek. Köszönöm, hogy megváltoztattál, hogy jobb emberré neveltél, hogy különb lehetek magamtól, általad.Köszönöm, hogy szeretsz, hogy megtanítasz jobb emberré válnom, hogy neked a legjobb anyucid lehessek. Köszönöm- köszönjük a csodát, Téged!