3.nap

Az esti altatás katasztrofális volt. Vagyis elaludni hamar elaludt, de tízkor felébredt. Szakadt róla a víz, rettenetesen meleg volt idebenn, de a klímát nem mertem bekapcsolni, nehogy megfázzon. Átkéredzkedett hozzánk, ott fetrengett egy kicsit, hisztizett,hogy nem fér el. (Mindketten az ágy szélén lapjával feküdtünk, Zita középen, úgyhogy hely az lett volna bőven a 160 centi széles ágyon) Aztán simiztem, ellustult, majd újra hiszti,hogy vigyem vissza a helyére. Még csak a szobája ajtajában jártunk, amikor újra hiszti, inkább mégis hozzánk. Leraktam, mondtam neki, hogy azt csinál,amit akar. Bement a szobájába. Takarjam be. Mivel 30 fok volt,nem akartam, aztán mégis addig hisztizett, hogy egy lepedővel betakartam.El is aludt hamar. Éjjel kettőkor átmentem, nyakig be volt takarva, csurom víz volt mindene. Megtörölgettem, kitakartam, csak a hátára raktam egy textilpelust,mivel bugyiban volt.Így aludt reggelig. A hisztiről pedig azt gondoltam, hogy az ovi hatása, nem akart elszakadni, vagy álmában újra átéli. Reggel vidáman ébredt,azonnal oviba akart menni, és mondta, hogy hagyjam ott. Eleve így is terveztük,mert mentünk a házhoz tetőt építeni.
Bevittük, a kislányok rögvest körbevették,Zita pedig bemutatót tartott,hogy most az Ő apukája szerelni fog:) Csuda édesek voltak, jót mosolyogtunk rajtuk.
Én a cipőmet már át sem vettem, tényleg csak 10 percet voltunk ott vele, azt is a csoportszobán kívülről figyeltük. Majd Mártika néni javaslatára végigszeretgetett minket, majd ment is gyurmázni. Még kintről figyeltük, de le sem szarta a fejünket nem vette zokon,hogy eljöttünk. Fél tizenkettőre mentem vissza érte, külön kívánságára a futóbringával. Kinn voltak, körtáncot jártak és énekeltek. Kiabálva rohant oda hozzám a futóbringához, majd bemutatót tartott. Mindenki őt dicsérte, hogy milyen ügyes, nagyon büszke volt magára. Bár először Márika nem akarta engedni, félt, hogy elesik az udvaron. Aztán csak csodálkozott, meg a bringáról beszélgettünk. Elmondta, hogy semmi probléma nem volt, emlegetett is minket, de csak a szokásos, hogy majd anya a bringával jön értem, meg hogy utána megyünk Noelhoz. Hétfőn újra megyünk, szintén egyedül lesz, aztán elsejétől már reggelit és ebédet is bepróbálunk. Kíváncsi leszek :)
Azt pedig mindenképp hozzátenném, hogy sokkal jobban telik a nap, ha a tetőn 40 fokban cserepet szedsz, gondolkodni sincs időd, vajon mit csinálhat a gyermeked. (Azért majdnem leestem a tetőről,amikor megcsörrent a telefonom, és egy ismeretlen telefonszámon hívtak.Rögtön arra gondoltam,hogy sír nélkülem.De nem:))