1.nap az oviban

Kilencre odaértünk, nagyon várta már. A tegnapunk és a ma reggelünk csak erről szólt. Én még összepakoltam a cuccokat, lepkét rajzoltam a ruhákba és törölközőbe, pillangós matrica van az oviszsákon, üvegfestékes pillangó a fogmosópoháron.
Odaérve már erősen megcsappant a jókedve, szorította a combomat, mindenhová csak velem volt hajlandó menni. Átvettük a benti cipőnket (igen,én is), aztán bementünk. Babakocsizott, főzött nekem kávét, majd a másik három kislánnyal párkeresősdit játszottunk Mártika néni felügyelete alatt. (Most csak ennyi, majd még csatlakoznak hozzánk. 31 lesz a csoportlétszám...borzasztó sok) Van már ismerősünk is, gyermekkoromban a szomszéd lépcsőházban lakó lánynak is kislánya van.Igaz, ő már három és fél éves elmúlt. Vanesszának hívják, gyönyörű barna haja és szikrázó kék szeme van. Neki is ez az első napja. Játszottak benn tízig, majd gyümölcsöt ettek. Aztán Zita már igen csak ki akart menni, úgyhogy elpakoltak (IGEN!!!Az én lányom is!!! :)
Kimentünk, vonatoztak, libikókáztak. Aztán Mártika néni javaslatára elhúztam kávézni. Zitával természetesen megbeszéltem, igent mondott, majd elrohant Vanival kergetőzni. Nehéz szívvel, minduntalan visszanézve kiléptem a kapun fél tizenegykor. Beszálltam a kocsiba, majd csigalassan elhajtottam az ovi mellett. Zita és Vani Mártikával libikókáztak, és teli torokból énekelték a hintapalintát. Tettem egy kört a városban, barátnőm felkarolt egy kicsit, majd egy óra elteltével visszaosontam. Zita Margónéni ölében ült, nézték a nagyokat, akik épp mezítláb pocskoltak a fellocsolt udvaron. Majd kaptam egy puszit, és elvonult a nagycsoportos Nikikével,kereszttesójával kergetőzni. Bemenni nem akart, pedig esett össze a fáradtságtól. Mindenáron maradni akart még az oviban. Aztán sajnos volt egy baleset is, Vani leesett a csúszda harmadik lépcsőfokáról.(Az anyukája is ott állt pedig mellette) Csúnyán szétrepedt a szája, és felhorzsolódott az álla.
Aztán persze elköszöntünk, előtte még megnéztük az ágyakat,hogy hol is fognak aludni a gyerkőcök (most a tornateremben, mert azt jól lehet szellőztetni, meg ventilátorozni). Zita azt mondta, hogy majd neki is lesz ilyen ágya, akkor majd ott alszik Lucával, Katával meg Vanival. De nem most, mert nem hoztuk a Tentemedvét :) Édes volt nagyon. Aztán hazajöttünk, azóta pedig moccanás nélkül alszik. Biztos jól esett neki előtte a zuhany is, mert tiszta csatak volt szegénykém. Viszont a klímát meg még mindig nem merem bekapcsolni, mert az Ő szobájában van. De így is alszik, tisztára mint egy bárónő:
Úgyhogy jól sikerült a nap, mindenki túlélte:) Legalábbis a gyerek élvezte, én meg tök jól viseltem. Teljesen büszke vagyok magamra:)