Mindenről

Nem értem ezt a gyerkőcöt! Napok óta alig alszik, vagyis jobban mondva nem lehet elaltatni. Tegnap reggel hatra mentünk Barcikára, két mixerrel hoztak betont. Aztán háromra hazaértünk. Mancika, mintha nem is alvásidő lenne, vígan játszik nagymamival. Egyszerűen nem tudta lerakni aludni, nem akart. Még sírt is. (azzal pedig mamit leveszi a lábáról). Aztán ötkor visszamentünk Barcikára, Zitát meg nagymamimhoz vittük fel, hadd játszanak Noellel. Este jó későn értünk fel érte, tízkor. De még akkor sem akart aludni. Hazaértünk, már akkor alig beszélt,annyira fáradt volt. 2 perc alatt elaludt. Reggel persze ébresztenem kellett, mert nem akart felkelni, én meg nem akartam azzal is összezavarni a napunkat, hogy tízkor kel fel, egykor meg fektetem. Ma délelőtt amúgy kétgyerekes lettem, nagybátyám fiacskája, Noel van itt velünk. Zoli sódert ment hozni nekünk a kamionnal. Jókat játszottak, futóbringáztak, pancsoltak, most pedig alszanak. Jobban mondva Noel egy perc alatt elaludt, de Zita már a hatodik körét futja, mert mindig kitalál valamit. Csak elfelejtette, hogy az anyja vagyok, és én nem reagálok arra, amikor elhaló hangon sóhajtozza kifelé a szobájából, hogy Ő rögtön éhen hal. Vagy szomjan. Vagy a tentemedve megverte. Vagy szomjas. Mindegy, csak aludnia ne kelljen. Márpedig ugyanolyan makacs vagyok, mint Ő ,úgyhogy aludni fog, ha addig élek is.Ugyanis ha már elaludt, képes lenne 4-5 órát is aludni, nála csak az elalvással vannak bajok. Na de majd kikúrálom :)
Aztán majd újra felkelthetem három után, mert megyünk vissza Barcikára. Dolgoznom kell, lagzis hajat próbálunk, sódert pakolunk meg locsoljuk a betont. Na meg elbúcsúzunk a barátnőméktől, mert holnap indulnak Horvátországba. Azért fáj egy picit a szívem, mert először úgy volt, hogy együtt megyünk, aztán mi mégis visszamondtuk, hogy hamarabb végezzünk a házzal. Na, jó szar ötlet volt, de ez van. Nem kell idén nagy nyaralás. Majd augusztusban megint egy hosszú hétvége velük, az majd feltölt minket :)