Hózik

Ismét itt a hó. Én szeretem, nincsen is vele semmi bajom, amíg idebenn,a jó melegből szemlélhetem a szép hóesést. Na mármost,akinek van egy 4 éves csemetéje, az nem nagyon tudja a melegből szemlélni a havat. Úgyhogy megyünk. Mivel barcikán is esik, így oda. Havat lapátolni.Nesze neked sarki ház. 55 méternyi járda, plussz a benti. Ráadásként Mancika segítő közreműködésével :) Úgyhogy szerintem ma inkább önként megyek havazni egyedül, Istvánom meg a csemetét szánkóztassa csak addig nyugodtan. Itthon még szerencsém van, mert após akaratos, így itthon Ő lapátol. De nem ám ímmel-ámmal. Volt olyan év, hogy az udvarunkon (pedig dupla telek) csak hátul,a kertben volt hó. Állandóan próbálunk beszélni vele, hogy gyerek van itthon, nem kell ennyire ellapátolni, de hiába. Őszerinte nem lehet a garázsból kiállni, meg nehogy már havas kerékkel álljak be a garázsba...tiszta nem normális néha az öreg...na de mindegy,Ő ilyen,így kell elfogadni. Lassan megyek, felkeltem a családomat, aztán megyünk is. Hólapátolás után meg barátnőméknél vacsizunk.Pár hete kötelezővé tettünk heti egy találkát, mert ritkán látjuk egymást. Múlt hét nálam volt.Most Andikámnál. Már alig várom,jó lesz traccsolni megint . AMúgy ez egy elég nyögvenyelős bejegyzés, nem nagyon fog az ihlet rajtam. Pedig oké minden, már teljesen meggyógyultam pár napja, hála Istennek, senki sem beteg nálunk.Csak lusták vagyunk :) Na szép havat mindenkinek!!!