Gondolatok összevisszasága

Komolyan, ennyit gondolkozni, mint amennyit én töröm mostanában a fejem, már szerintem káros...lehet, skizofrén vagyok, több személyiségnek is elég lenne ennyi gondolat :) Na félre a tréfával, szerintem minden nő így van vele, hogy eltervezi a saját napját reggeltől estig, majd a gyerekét, családét is. Egyre közelebb van a munka nekem (remélem), illetve 29-én kezdődik a legelső dadusképzős nap is. Nehéz eltervezni mindent, mikor ki megy Zitáért, kivel legyen (apával), mikorra menjen érte, közben már most forr a fejem, mert Istvánom javíthatatlan késő. Ha egész éjjel fenn lenne, reggel akkor sem érne be időre az oviba...valahogy olyan ez,mintha nem is érdekelné az óra, az idő múlása. Közben én meg stresszelek ezerrel, hogy minden rendben legyen, Zita ne érezze a hiányomat, legyen elég kaja is. Ja és a legfontosabb, holnap egy munkahelyre megyek, próbanapra.Kéretik szurkolni, jó? Bővebbet majd utána.
Mancusak amúgy egy imádnivaló kis ördög, olyan beszólásai vannak, hogy halok meg rajta :) Pl.megyünk be az oviba (reggel,kávét nem ittam,talán mentő körülmény:)),már az ajtón is beértünk, amikor rádöbbentem, hogy a zsákját, váltócuccát kinn hagytam a kocsiban.Kirohanok, majd vissza, erre Mancika pont magyarázza az óvónéninek: Anya kicsit bamba,kinn hagyott a kocsiba mindent :) Na, ilyenkor ne egyem meg???