Jó
volt, jó hamar eltelt. Csütörtökön barátnőmékkel, gyerekestül elmentünk
a miskolci Vadasparkba. Mancika nagyon élvezte, a legelső játszótérig.
Onnantól kezdve kötelességszerűen megbámulta az állatokat, aztán
kérdezte, hogy mikor megyünk vissza csúszdázni :) Hiába, hosszú volt a
tél, már alig bírja kivárni, hogy újra játszóterezhessünk. Több órát
töltöttünk ott, állatokat etetve, nézegetve, rohangálva. Én is etettem, a
saját különbejáratú kismajmomat banánnal :) Sajnos ismét idióta voltam,
nem vittem magammal fényképezőt.Így pár telefonos kép készült csak.
Aztán bőven ebédidő után átmentünk Lillafüredre. Sétáltunk, ebédeltünk.
Aztán hazafelé vettük az irányt, felmentünk még picit a barátnőmékhez,
megbeszéltük a másnapot. Ugyanis ebédre mi bográcsban készült babgulyást
akartunk készíteni. Kicsit későn, két óra után kezdtünk hozzá, és
isteni finom lett. Jól esik végre kinn lenni az udvaron, a teraszon
ebédelni, kávézni. Andikámmal fincsi sangriát iszogattunk, és rengeteget
röhögtünk. Mancika is csak rohangált, bringázott. Minden este úgy
vittem be, hogy a kosztól-portól alig lehetett felismerni a kis pofiját.
Minden reggel, ébredés után már menne, és nagyon bejön neki a kinti
kajálás is. Végre, lekapcsoltam itthon a fűtést, és reggeltől- estig
nyitva van az ablak is.
Vasárnap
délelőtt kinn voltunk a házunknál, tervezgettünk, kiszellőztettünk
rendesen. Már csak 1-2 hét, és kezdjük az üzletet felhúzni :) Már
annyira várom, elképzelni is alig tudom, hogy ott végre magunknak
dolgozhatom, hogy én leszek a főnök:) Igaz, csak a magam főnöke, de
megéri :) Jó lenne, ha valami isteni segítséggel a házat is lakhatóvá
tehetnénk, hogy télre beköltöznénk. Istenem, de nagyon
szeretném....Sajnos egyre kevesebb rá az esélyünk, kevés pénzből saját
magunknak csináljuk, nehéz úgy ugrálni...De azért én még reménykedem,
hisz a remény hal meg utoljára :)
És aki nem látta még, annak itt vannak a képek!
(Idei még nincs benne, de hamarosan jön az is)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése