Fél éve már...

Fél éve már,hogy nem írtam ide semmit. Sőt, szerintem sehová sem. Persze fb-on szoktam, valahogy hamarabb meg gyorsabb, meg talán jobban átláthatóbb is. Na mindegy is.
Legelször is: felvételizett a kisasszony a sportiskolába :) Irtó büszke vagyok rá, nagyon ügyes volt. Aztán beíratkozáskor meg majd eldől a rangsor. Bizakodó vagyok.
Aztán: júliusban kórházba került a nagymamám, két hét alatt borzasztóan leromlott az állapota. Hazaadták (hozzám,mert anyám nem beszámítható)  de egy hétig bírtam csak. Állandó felügyeletet igényelt, etetni,tisztába tenni, mindent nekem kellett csinálni. Nem ment. Melózok reggeltől estig, plusz Zizi is... 7 hó 28-án ( apa eévfordulóján...) felvették az ápolási osztályra. Naponta kétszer mentem hozzá, napról-napra láttam leromlani. Nem akart enni, mindent amit vittem neki előtte pépesítettem... Láttam, ahogy nem ismer meg, amikor rég meghalt rokonokról beszélt, mintha itt lettek volna... Aztán október 10-én reggelfelhívtak, hogy válságos az állapota... Tudtam, hogy elindult. Már előtte egy nappal tudtam, mert akkor már nem beszélt... Reggeltől ot voltam vele. Még mocorgott, érezte a fájdalmat, majd én voltam az is, aki aláírta a papírt, hogy nem kérün semmilen uújraélesztést... Délután fél egyre nyugodott le, lecsukta a szemét. Szerintem akkor ment el... Este kilencig voltam mellette, de már nem moccant, semmit sem csinált...Hiába melengettem a kezét, hiába beszéltem hozzá, sírtam neki...semmit sem jelentett. Este hazamentem...elbúcsúztam Tőle. Majd 23 óra 50 perckor elaludt végleg. Engem éjfél után hívtak fel. Még bemehettem, megsimogattam. Nyugodt, szép arca volt.
Október 31-én hazatért a családjához... de még mindig hiányzik. Napkig arra eszméltem, hogy a kórház előtt állok, mennék hozzá... Fáj még...
karácsony előtt látogattam meg, egy reggelen. Utána még bejártam a régi helyeket, ahol gyerekként játszottunk... Már csak az emlékeinkben van jelen...

Eltelt a karácsony, renngeteg munkával és készülődéssel... merthogy január harmadikán végleg beköltöztünk. Azóta könnyebb az életünk, mindannyian nagyon élvezzük  :)