Még mindig nagyon-nagyon gyorsan szalad az idő, veled együtt. Hihetetlen, hogy már kész hölgy vagy, a négy évesek minden jó és rossz dolgával együtt. Emlékszem, amikor először gondoltam Rád. Nem tudtam, hogy Te fogsz jönni, de már akkor szerettelek volna. Akkor éreztem azt, hogy talán már megfelelnék Neked, talán már odafentről Rám bízhatnának egy csillagot. Aztán egy nap megérkeztél hozzánk. Tudtam, hogy jössz, hiszen egy éjszakán át rosszul voltam az előző nap benyakalt cappytől...Aztán 2 hétre rá már bizonyítékom is volt Rólad. Élveztem a 9 hónap minden pillanatát. Akkor is, amikor a munkahelyemen a wcn ülve szundítottam pár percet, vagy amikor reggeltől-estig hányingerem volt.Igen,már akkor sem szeretted a húst... Bármennyire is beteg voltam és szenvedtem, az első pillanattól kezdve büszke voltam Rád. Arra, hogy Anya lehetek,általad. Amikor megmozdultál, sírva hívtam fel apukádat, majd egy egész éjszakán át lestük, hogy mikor mutatod meg magad neki is.Vártunk Téged,nagyon.
Mikor elindultál, mosolyogva hívtam apukádat, hogy ne dolgozni induljon, hanem hozzánk a kórházba, mert érkezel. Reszkető kézzel simogatott meg téged a pocakomon át, majd ugyanilyen reszkető kézzel fogott meg téged először .Nagyon-nagyon hosszú és fájdalmas 13 óra volt, de minden pillanata megérte. Amikor megéreztelek magamon, az illatodat, a puha popsidat a kezemben, az eltorzult kis fejecskédet...azonnal beléd szerettem. Sokkal jobban, mint addig szerettelek. És ez azóta is csak napról napra nő.
Imádjuk a huncut kis vigyorodat, a csámpikás lábaidat, a kócos hajadat, a nagy csokibarna szemedet, a pici kis kezedet, amivel annyira bírsz ölelni, a nyakadon lévő pici kis anyajegyet...folytathatnám a sort bármeddig. Soha nem hittem volna el, hogy ennyire lehet szeretni...
Hálás vagyok a sorsnak, amiért Téged küldött hozzánk, amiért egy családdá lettünk általad.
Te vagy a Mi kincsünk, boldogságunk, az életünk.
Nagyon-nagyon szeretünk Téged!!!
Boldog 4. születésnapot Kislányunk!
